Keskeny az az út, amely az üdvösségre vezet...

Jézus Krisztus a Hegyi Beszédben tanít minket az általa elvárt magatartásról. Ez túlmutat a Mózes által adott rendelkezésekkel, pl. a "szemet szemért" szabály (egy szemért egy szemet, ami egy emberiességi törvény, a mi bosszúnk rögtön többet akarna...); a szemet-szemért szabálynál  Jézus tovább megy: tartsd oda a másik arcodat is (Mt.5.39...) - mármost hogy tudunk eleget tenni ennek az elvárásnak? Nemsokára tovább nézzük a Hegyi beszédet.

John Bunyan  a Zarándok útja című világhírű könyvében, melynek képi illusztrációját itt látjuk, választ kapunk a "mit csináljunk...? (János 6,28.) kérdésre. Az Úr városába vezető "keskeny utat"  kétségek, csüggedés, ravaszság, romlás, hiúság, lomhaság, kéjek... veszik köröl, miért nem jó mellékútra tévedni: látni fogjuk a tétet. "Utazásunk" során hogyan válasszuk meg segítőinket, ismerjük fel ellenségeinket? Ebben igazít el Bunyan könyve (az Ige mellett)...

Hogyan ismerhetjük fel, hogy ki, vagy mi az ellenség? Mindenkinek azonnal egyértelmű, vagy az ember bizonytalan a jó és rossz kiválasztása között? Vagy nem is érzékeli a gonosz üzeneteket? Próbálunk támpontokat adni: a nem egyszerű, hogy hitigazságokat ésszel nehéz megfogni. Önmagában lehet, valami nem rossz (pld. egy mérges gomba lehet finom), de a vége lehet halál; és itt nem feltétlen csak a test haláláról van szó (az még "hagyján"); ha erkölcsi besorolásokról beszélünk, lehet sokkal súlyosabb a következmény. Ha pl. nyereségvágyból elkövetett gyilkosságról beszélünk, azt nagyjából mindenki elismeri, hogy megátalkodott gonoszság, és nem utaljuk be az illetőt egy elképzelt örök vadászmezőre, ahol mézzel folynak a patakok; "erkölcsi érzék"-ünk tiltakozna a jutalom ellen; mindenesetre elvárunk egy minősített büntetést, ami akár túlmutat az életen... De mi be tudunk-e utalni valakit az örök vadászmezőre, vagy az általunk méltányosnak talált büntetésre? Egyáltalán tudunk-e nem részrehajlóan ítélni, akár saját "ügyünk"-ben? És itt visszább kell nézni a "most"-nál: ha komolyan vizsgáljuk magunkat, akkor eljutunk oda, hogy a saját gonoszságunkkal sem tudunk mit kezdeni. Káténk úgy fogalmaz, hogy az általunk elkövetett bűn méltányos következménye "örökkétartó testi-lelki büntetés". Mielőtt itt lecsapnánk a honlapot, érdemes elgondolkozni, vajon nem jobb abból az alapállásból kiindulni, hogy ezt "érdemlem" a halálon kívül, amit úgysem valószínű, hogy el tudok kerülni. Mert ebben az esetben van megoldás. Ha jónak állítom magam, és tévedek, akkor nincs. E mellett, ha elfogadom az első álláspontot, csak nyerhetek rajta...

Más: mi az, amit mégis tenni tudunk? Fontos gyermekkorban a nevelés tiszta erkölcsökre helyezése. Ettől az erkölcsi viszonylagosság társadalmában elég messze vagyunk. Egy szakmát megtanulhatunk kiválóan, benne az anyagok ismeretével, de amíg viselkedésünket, céljainkat az oktatásban a büszkeség, verseny és haszon irányítja, nem jó úton járunk. Alázat, értés, felebaráti szeretet kell, hogy értékekként megjelenjenek a munkában, az oktatásban. A Biblia mélyreható értelmezését is ebben az időszakban kell megkezdeni. Persze, nincs biztosíték, hogy belsővé válik, de ezen is csak nyerni lehet: mind a gondolkodásra, mind az erkölcsre csak jó hatással lehet, nem beszélve, hogy a ma beszélt nyelv alapja a bibliafordítás (nemcsak nálunk!)... 

Felnőtt korba érve - Bunyan szerint is - a kapzsiság, irigység, kéj...  gátol minket az úton.  Ezek a gonoszságok legyőzhetőek (a hogyan később),  hű maradhatsz hitvesedhez, és mértékletes maradhatsz, az anyagi javak gyűjtésénél létezik nagyobb öröm is. A munkát hivatásként értelmezve, és híve az ígéretben, miszerint a hivatás gyakorlása anyagi szükségleteink betöltését is magával hozza, már nem a közhely fog meghatározni (hogy tisztességes megélhetést nem érhetünk el kitartó munkával, "aki dolgozik, nincs ideje pénzt keresni", stb.), sőt másokon is tudsz segíteni. "Megéri" hivatásként megélni az életet, ami a munkát is magában foglalja. A lelki bajok oka sok esetben a céltalanság, az értelem nélküli élet; ha a pénzt tesszük értelemmé, lezüllünk fogyasztói/állati szintre: az ösztön betöltését anyagi javak fejében reméljük - ha sikerül is, szánalmas szint... A munka célja nem biztos, hogy csak a saját boldogulásom kell legyen: az szolgálatként is értelmezhető. Ha csak magamra gondolok, az ember létem kerül veszélybe. 

Fontos dolog, és ezzel fogod másikat is embernek tartani, ha meg tudod bánni bűneidet. Szeretjük "hibá"-nak, tévedésnek, gyengeségnek beállítani azt, ami bennünk gonosz. Teljesen felesleges "jó ember"-nek beállítani magunkat; saját magamról mondhatom, hogy rengeteg lelkierőt felemészt. Ha viszont elismered, Krisztus megbocsájt és kegyelemben részesít. Ekkor már elérkezel a "keskeny út" kapujához, nem mindegy, hogy melyik úton haladsz.

Emlékeztetőül a Hegyi Beszéd fontosabb részei, elsőként a boldogmondások: 

Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa. Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket. Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld. Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele. Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak. Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent. Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak hívják majd őket. Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.

További tanítás: - békülj ki embertársaddal

 - ...aki elbocsátja feleségét – hacsak nem paráznasága miatt –, okot ad neki a házasságtörésre. S aki elbocsátottat vesz feleségül, házasságtörő.

 - "Egyáltalán ne esküdjetek, sem az égre, mert az Isten trónja, sem a földre, mert az lába zsámolya, sem Jeruzsálemre, mert az a nagy Király városa. Még saját fejedre se esküdjél..." (a szavak jelentősége: egyszer minden szavunkért felelnünk kell. A megmaradás törvénye itt is érvényes

 - Aki megüti a jobb arcodat, annak tartsd oda a másikat is! - érdemes elgondolkozni ennek a viselkedésnek a célján: önmagában értelmetlen lenne...

 - szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok üldözőitekért! 

 - Ügyeljetek, hogy a jót ne az emberek szeme láttára tegyétek, azért, hogy lássanak benneteket.

 - imádkozzál titokban mennyei Atyádhoz! Ne magadat mutogatva. 

 - ne lássák rajtad az emberek, hogy böjtölsz, önsanyargatva

 - Ne gyűjtsetek magatoknak kincset a földön, Ahol a kincsed, ott a szíved is.

 - ha a szemed gonosz, egész testedre sötétség borul. 

 - Nem szolgálhattok az Istennek is, a Mammonnak is.

 - Ne aggódjatok a holnap miatt, a holnap majd gondoskodik magáról! A mának elég a maga baja. (Ne kötözzön a jövőkép, a jövő Isten kezében van.) 

 - Ne ítélkezzetek, hogy fölöttetek se ítélkezzenek!

 - Kérjetek és kaptok, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek! (állhatatos ima)

 - "Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük!" (Aranyszabály)

 - Tágas a kapu és széles az út, amely a romlásba visz Szűk a kapu és keskeny az út, amely az életre vezet. 

 - Óvakodjatok a hamis prófétáktól!

 - Aki hallgatja az Ige szavait, és tettekre is váltja, az okos emberhez hasonlít, aki sziklára építette a házát. Az igének megtartói és cselekvői legyünk, ne csak hallgatói.