2024 eleje
Botticelli: Krisztus megkísértései
Kürtölés.
A pusztába kiáltott szóról remény szerint legközelebb; az nem mindig
eredménytelenJ
2023 november+
Mécses
2023. november után.
November 25-én munkás szombatot tartottunk; megállapítottuk, hogy a munkának soha nincs vége. Az építési telken lévő épület volt továbbra is, amit igyekeztünk használhatóvá tenni. Szokolyai testvérünk az előzőekben hozott faanyagot, t. k. jó gerendákat: köszönjük szépen!
Ilyenkor megmutatkozik a kegyelem, abban is, amikor pótlódnak a hiányok: helyi ezermester barátunk pajszert és facsavart adott, ami a tetődeszkához kellett; előkerült egy helyi bádogos, Budáról sarokcsiszolót hozott testvérünk; a munkások gyerekei is dolgoztak, megint megtapasztaltuk, hogy „csak” el kell kezdeni tevékenykedni, közben megoldódnak dolgok. Több zsák szemetet is el tudtunk tüntetni. A munkát és a takarítást remény szerint januárban folytatjuk.
Kiderült, hogy a telek melletti patak túloldalán egy ismerős eladó telke van – ennek a megvételén is el lehet gondolkozni, ha valaki vállalkozó kedvű…
Istentiszteleteink legtöbbször az apostolok cselekedeteiből voltak – mindamellett az ószövetségi ige is a kedvenceink közül volt: a Prédikátor könyve az életörömről is szól, ami talán nem idegen Istentől (ha Benne örülünk). Akinek Isten megengedi, hogy örvendezzen a munkájának, egyen kenyeret, igyon bort (ha kedvesek a cselekedetei Isten előtt), az vígassággal lehet – itt vélhetően a megigazítás gondolata elcsíphető. Nem azé, aki akarja, sem azé, aki fut, hanem Isten kegyelmez, akinek kegyelmez… Salamon észrevette a Római levélben megfogalmazott igazságot (9,16). Nem okszerűség, hanem kegyelem működteti az életet!!!
Annak előtte a Mózes 4. könyve volt („számok”); ebből a 24. rész 17. verse előkerült most adventkor is: Bálám látja a Jákóbtól származó Csillagot, de nem most; nézi őt, de nem közel. Átlátott éveken és távokon, Jézust látta, akit a keleti bölcsek is több mint ezerkettőszáz év múlva, a csillagot követve. A különbség, hogy amaz áruba akarta bocsátani és elveszett; emezek bekerültek az élet könyvébe.
Most Jeremiást olvassuk, aki leírja a mai magyar állapotokat; döbbenet. Hamis mindenki, Istent úgy akarják megtéveszteni, hogy közben úgy gondolják, minden rendben. Most ugyanez a helyzet – szembe megyünk az ige rendelkezéseivel, de dobunk a perselybe. Fel sem tűnik, hogy kegyességbe csomagoljuk a hazugságot. Azt mondjuk, hogy ha nincs ló, jó a szamár is: de Isten ilyet nem mond!!!
(Jeremiás igét visz a
királynak)
A szolgálatban is a kegyelem a főszereplő. Mindig más meglepetés-ember érkezik; legutóbb a kisebbség vezetőjének lánya jött el az alkalomra, teát is főzött; egy, a községbe visszavetődött ember sokat segít (imádkoztunk, Isten hozzon igényes lakókat az üres házakba – lehet, meghallgattatott… Egy másnál befogadott ember is eljár; kérjük Istent, további kövekből is teremtsen híveket.
Mosoni testvérünk segített az előzőleg itt hirdetett éhes embernek, legutóbb az adomány ételt kézbesítve kiderült, munkája is lett. Akkor hallgattatunk meg, amikor már nem gondoljuk, hogy amit kérünk, meglehet. Másnak is lett munkája, akiről már letettünk. A hitetlenség pedig bűn.
Lázár feltámadt. Isten életre kelti a holtakat…
Az egyházról:
van értelme küzdeni. Nincs sok kellemetesség ígérve, ha szóvá tesszük a fogyatkozásokat (ne adj’ Isten, bűnöket), de már látunk eredményt is. Vannak olyan helyek, ahol elkezdtek dolgozni (a vezetők feladata nem csak bizottságok szaporítása, hanem a lelki munka)… Erről szeretnénk kidolgozni anyagot és eljuttatni a helyi egyházakba. Egy helyi egyházakkal foglalkozó előadás-sorozat anyagát is szeretnénk szétküldeni (egy írországi lelkész testvérünk tartotta). Reméljük, Isten ad visszaújulást az egyházban (reformációt). Ennek szükségességről értekezett Sipos Ete Álmos annak idején. Őneki rendszerint igazat adtak, aztán nem történt semmi; az igazságot úgy látszik, nem elég tudni (mondani) - érvényt is kell szerezni annak! …
Váncsa Gábor testvérünk bizonyságtétele szerkesztés alatt van; december 15-én Csesztvén tart előadást (Pál apostol igazoló beszéde az Apostolok cselekedeteiből). Szeretnénk őt hozzánk is meghívni.
A presbiteri szövetség volt elnöke a „pusztába kiáltott szó” kifejezés jelentésével, történetével foglalkozott, ez is szerkesztés alatt van.
Szavaló, görögöző
A Galátziabeliekhez írt levél 6. részében Krisztus törvényéről esik szó (azt úgy kell betölteni, hogy egymás terhét hordozzuk): a „nomosz” szóból házi feladatként képezzünk további szókat. A következő versben a „dokheo” szó szerepel (ha valaki azért azt tartja, hogy ő valami, holott semmi, az megcsalja önmagát) – a doketizmus az a tévtanítás (körülbelül), amelyik szerint Jézus Krisztus csak látszólagos testben volt itt (veszélye a kereszthalál alulértékelése)… A negyedik versben az „ergon” szó szerepel: mindenki vizsgálja meg a saját munkáját, és úgy dicsekedjék (de inkább sehogy); ezzel a házi feladatot elkezdtük megoldani (ergonómia a munka törvényszerűségeivel foglalkozik; a folytatás tényleg házi.
Folytatjuk.
Nagyon szépen köszönjük eddigi rendszeres adakozóinknak, akik küldtek, adtak, és kérjük, akiket Isten indít, adjon az építkezős számla mellett a főszámlára is; a munkának vannak járulékos költségei is.
A Mécses Evangéliumi Szolgálat Alapítvány számlaszámai:
(HU93) – 12026001 – 01612761 – 00100005, Raiffeisen bank
(SWIFT kód: UBRT HUHB),
A templomra gyűjtős számla: (HU72) – 12026001 – 01612761 – 00200002
Kegyelmet és áldott adventet mindenkinek.
Pénteken remény szerint Cseri Kálmán: „Minek az ünnepe a karácsony?” című füzetéből osztunk Budapesten a többi embereknek. Hogy higgyenek.
Gyertek.
MÉCSES 2023 október
Mécses
Kegyelmet az
olvasónak.
Előre kívánkozik a tapasztalás - bocsánatot kérve, mert – helyesen - nem erre alapozzuk hitünket; mégis, Odo Marquard bölcselővel együtt valljuk, nagy szükség van a történésre. Róla később.
Egyik nap, némi reggeli vívódás után sikerült elindulni egy Balaton közeli településre; tíz óra táján már az 1700-as évek végén épült templomban hálát adni Istennek (miután az előző, vonatról buszra átszállós településen az Isteni gondviselés nevű gyógyszertár mutatta az utat). Ennek utána már kopogni sem kellett a parókia ajtaján: a lelkész épp jött kifelé. Az indok, amivel járjuk a helyi egyházakat szeptember óta, hogy kézbe adjunk egy folyóiratot, ami arról szól, ki a presbiter az ige, vagyis Isten szerint, valamint egy kísérő levelet. A még erősebb indok, hogy ha nem szólunk törvénytelenségek láttán, mi kapjuk az ítéletet (Ezékiel 3,17-től). Az érdekes, hogy legtöbb helyen nem elutasítón fogadnak. A hiányosság, amit láttunk, hogy aki tudja, és akár meg is írja az igazat, az nem törekszik ezt eljuttatni ahhoz, akit erre figyelmeztetni kéne. Mi ezt igyekszünk fölvállalni mostanában.
Egy főpapunk látogatta meg azt a lelkészt, aki írt t. k. a reformáció szükségességéről; a látogatással le is szerelte. Az ő írásairól is később.
De maradjunk a történésnél: sok szép helyet, templomokat láttunk, élő egyházakat – talán leginkább egy zempléni község egyháza kápráztatott el, amit többek között méhek tartanak fenn. Saját iskolájuk van, hangszereken zenélő gyerekekkel. Nem messze innen az Evangéliumi Testvérek iskolájában három hónapja fizetés nélkül dolgoztak a tanárok - ha mást nem, ezt átgondolhatnák döntéshozóink (nekik is írtunk, térjenek meg). Látva az önálló gazdasági egységként működő egyházat (t. k. étterem is van, amit üzemeltetnek), elgondolkoztunk: így is lehet.
Vilmány római kori református temploma
Szavaló
Az Apostolok cselekedetei 20. része a turbulencia (háborgás, zavargás) megszűnte (pauza) utánnal kezdődik: itt Pál a paraklétosz, bátorító (Károli szerint „búcsúzott” az efézusiaktól). Paraklétosz a Szent Lélek egyik önállósult neve. A 2. versben már az intésre használatos szó; logosszal, beszéddel inti az efézusi híveket, Hellászba indulván. Érdekes, a „parakaleo” igének hányféle jelentése lehetséges. Van min gondolkozni. Erre bátorítunk is mindenkit. Az első rovatban említett lelkész hazánk előnyének nevezte, hogy itt lehet gondolkozni (görögül sok szót találni erre is: a tövek a logizomai <a logosz igéje>, a dokheo <tűnődni? – a doketizmus szótöve is>, a noos, értelem <adni az értelmünket valamire>, s. í. t. A következő, 3. vers „anago”, felmenni igéje töve, az „ago”, egyszer szerepel az igében (Jn. 19,4: Pilátus ajánlja, hogy „hozza” ki Jézust a zsidóknak, hogy ők se találjanak benne bűnt); a zsinagóga szó (szün + agógé) kb. összegyűjtetni jelentésű. Isten hozza össze a népét a zsinagógában – kiderül az Apostolok cselekedeteiből, hogy ez addig tartott, amíg Jézus hirdettetett nekik; innen kezdve Isten népétől elszakadt a zsinagóga népe.
Mi ne szakadjunk el, ne essünk a „skizma” vétkébe (Pál apostol egyszer helyesen szakította el magát a tévelygőktől: házi feladat megtalálni, hol…
A skizofréniából pedig Isten szabadítsa meg a népet.
Isten nevét dícsérem, szívem csupa
hála,
Együtt mondjunk háladalt, közös ének áldja:
Jóság, hűség, kezed minden műve,
Szent vagy, jó vagy, áldunk mindörökre!
Döbbent
szívünk ráeszmél, milyen nagy az Isten:
Erő, Fönség, Hatalom, fénye átjár mindent.
Jóság, hűség, kezed minden műve,
Szent vagy, jó vagy, áldunk mindörökre!
Lábatlan református temploma
A lábatlani templom részlete.
Középkori és gótikus elemekkel, árpád-kori alapokon. Megéri járni egyet kincseink nyomában. Remény szerint Isten életre kelti egyházát, népünket.
Igaz
jóság, irgalom minden rendelése,
Csak az érti valóban, aki bízik benne.
Jóság, hűség, kezed minden műve,
Szent vagy, jó vagy, áldunk mindörökre!
Soha
el nem felejti ősi szövetségét,
Maga őrzi, táplálja, egybegyűjti népét.
Jóság, hűség, kezed minden műve,
Szent vagy, jó vagy, áldunk mindörökre!
Atya, Fiú, Szentlélek, megillet a hála,
Csodálkozva, boldogan néped ezt kiáltja:
Jóság, hűség, kezed minden műve,
Szent vagy, jó vagy, áldunk mindörökre!
- legutóbbi bibliaóránk a szövetségét megújító Istenről szólt.
(Arra jutottunk, hogy mi sem tárhatjuk szét a kezünket, hogy nem rajtunk múlik semmi – nem az egyházi szervektől kell várni az egyház visszaújulását!!!
Fraktál
Egyik testvérünk rendszeresen küld igéket. Egyik nap az Úr jóságáról, hogy mennyi jóval eláraszt, másik nap, hogy bizonyosan elveszünk. A fraktál szó jutott eszembe erről a jelenségről. Ennek utána utánanéztem a pontos meghatározásnak. Olyan alakzatok, amelyek, bármely kis szakaszát vizsgálva „határvonaluknak”, azon szakadás van (nem differenciálhatók). Mi az üzenet: törekedjünk arra, hogy ne legyünk következetlenek. Prófétálásunk leginkább arról szóljon, hogy Jézus Krisztus az Úr; aki hisz a Fiú Istenben, annak örök élete van (a következő János 3,18 erős állítása: aki nem hisz, az már elkárhozott. Mivel így van, érezzük át szavaink jelentőségét. A nyelv hatalmában van a halál és az élet (Péld. 18,21) – hirdessük a megtérés evangéliumát!
Adjon Isten bölcsességet nekünk az ige hirdetéséhez!
A tarjáni templom. Kérdezősködve a faluban egy testvérbe botlottunk. Ne féljünk bizonyságot tenni: így kiderül, mások is hisznek.
Szolgálat - szükség
Október 23-án, hétfőn dolgoztunk a telken. Templomépítésre továbbra is gyűjtünk.
A 23-i munka költségét Budán lakó hetvenes testvérünk állta – köszönjük! Maga is dolgozott, méreteket vett a telken lévő kis épületről; a jelenlegi imaház körül gazoltunk, almát szedtünk (pite már lett belőle); a fenntartás, takarítás továbbra is állandó feladat. Reformációkor bibliaórán tudtunk adományt is adni abból, amit másik hetvenes éveiben járó testvérünk hozott, annak, aki megjelent; a testvér segített szerelési munkálatokkal is. Továbbra is várunk segítőket.
Egyik testvérünk gyerekágyra vágyik, a másik, hogy ehessen valamit (hozzá Érsekvadkertre nem tudtunk eljutni eddig); a levélcíme átadó. Alapítványunknak sem jön rosszul a támogatás; épp tartozásban vagyunk; az építkezős számlán közel félmillió van összegyűlve, amit nem akarunk másra költeni.
A Mécses Evangéliumi Szolgálat Alapítvány számlaszámai:
(HU93) – 12026001 – 01612761 – 00100005, Raiffeisen bank
(SWIFT kód: UBRT HUHB),
A templomra gyűjtős számla: (HU72) – 12026001 – 01612761 – 00200002
Kegyelmet mindenkinek.
223 Nyár
Hálát adunk a gyerektábor munkásaiért és Pasarét segítségéért: sokat jelentenek.
(Érdemes összehasonlítani ezt az elmaradt rendszerváltás utáni helyzettel: bűnvalláshelyett ötletelés, őrzés helyett orzás… A közéleti emberek, az ország elöljárói is akövetkező nemzedék helyett a következő választásra gondolnak. Kitartó építkezéshelyett szemfényvesztés, lelkigondozás helyett csimbumcirkusz folyik általában. Az Úrkegyelmessége az, hogy még nincsen végünk a kereszténynek hazudott országban.Mit mondjunk? A keresztyénség veszteséges vállalkozásnak néz ki (alegveszteségesebb a földi közgazdaságtan szerint); ezen kívül saját életünk állandó kockáztatása is benne van a vállalkozói csomagban. Mégis az egyetlen vállalkozás, ami megéri. Talán nem erőltetett egy Kosztolányi-vers a megelőző igei gondolatok után -
Mécses 2023.07.
Mécses
2023. év közepén
Építkezés
Hálát adunk Istennek, hogy bele tudtunk fogni egy olyan munkába, ami remény szerint előre mutat. A telken lévő épületet sikerült takarítani, az ép szarufákat visszatenni a bedöntött tető helyére, az épületen és a telken látszik a foglalkozás.
Építészmérnököt is hívtunk, a helyi építészt, aki segítőkésznek mutatkozik, ezért is nagy hálát adunk, és a testvérekért, akik jönnek segíteni – meghallgattuk a kőművest és az építészmérnököt. Egyik testvérünk vigyáz a számla kulcsára, ő rendszeresen segít és tanácsol; az ő jótanácsa volt, hogy ne vegyünk kisteherautót (utóbb valószínű megbántuk volna), viszont segített személykocsink tetejére felkötni a négyméteres deszkákat és léceket – hála az ő alkotókészségéért és a sok segítségért amit eddig adott! A helyiek is munkálkodnak, az említett tetőt javító testvért is köszönet illeti. Van, aki a füvet nyírta le, másik testvérünk a cserepeket tisztogatta…
Szombaton, július 8-án ismét munkás nap a telken, és az imaházban is lehet dolgozni. A festést kezdte el valaki, mással is lehet kísérletezni, a „pult” – ami a volt kocsma berendezéséből maradt, is átalakítást kíván, leginkább egyenes munkalappá, a berendezésen is lehet ötletelni; a templomépítéssel párhuzamosan az imaházat is jó lenne intézménnyé átalakítani: a hátrányos helyzet folyamatos foglalkozást igényelne – akinek van ötlete, szóljon!
Evangélikus templom a Felvidéken. Adja Isten, épüljenek közösségeink, templomaink!
Ige
Legutóbbi igehirdetéseink egyikén megint egy „kell” került elő. A Thessalonikabeliekhez írt első levél 3. fejezetében a 3. versben találjuk megírva: „senki meg ne tántorodjék ama szorongattatások között; mert ti magatok tudjátok, hogy mi arra rendeltettünk”. Ezek szerint a szorongattatás szükséges velejárója a hívő életnek. Ezen elgondolkoztunk – valószínűleg hitünk visszajelzése is. Ha nem így van, akkor a mi hitünkkel van baj; „nyomorgattatunk”, „tiportatunk”, „üldöztetünk”, írja Pál a korinthusiaknak; az Apostolok cselekedeteiben többször is azt találjuk, hogy örültek a tanítványok annak, hogy méltókká tétettek, hogy a Jézus Krisztus nevéért szenvedjenek: bár így legyen velünk is. Jaj nekünk, ha nem hirdetjük az evangéliumot!
Másik ok lehet a szenvedésre, hogy nekünk van szükségünk rá. Ha nem szenvedünk, az azt is jelentheti, hogy eggyé váltunk a Világgal. Nem szabad elfelejteni, hogy az az ördög birodalma. Ha Jézus Krisztust hirdetjük, bántani fognak, és ez így van rendjén. Isten óvjon attól, hogy hallgassunk róla. Legutóbb egy igehirdetésben hallottam, hogy milyen jó, hogy „még” hirdettethetik az ige. Az nem „még”, hanem mindig is fog hirdettetni! Az igének hirdettetni kell, mert így van megírva!
Adja Isten, hogy mi hirdessük.
Másik fontos dolog , amit nem szabad elfelejtenünk: a Világ tényleg a gonosz uralma alatt van (Rómabeliekhez írt levél, 8. rész), máshol az ige Beliál birodalmaként említi a világot, annak embereit Beliál embereiként. (A „hiábavaló” kifejezést az ördöngösség is helyettesíthetné – aki még nem Jézusé, az az ördögé (!!!); ennek megfelelően éljük meg hitünket. A világ barátsága ellenségeskedés az Istennel!
Adja Isten, hogy értsük ezt meg, és ne süppedjünk bele a világi környezetbe, akár rokonságba – az életünk a tét! Körülöttünk halottak vannak: hívjuk őket életre.
Július 8-án munkás napot tartunk Drégelypalánkon, a templom építésére vett telken – várunk mindenkit!
Elmélkedő
A közművelődés állapotán sikerült a múltkor elgondolkozni. Jó ideje újra meg újra felvetődnek kérdések ezzel kapcsolatban; aztán egy Ipoly-parti településen futottunk össze az Új Magyarország valamikori napilap egyik szerkesztőjével. Beszélgetve szóba került, hogy van-e igényes napisajtó hazánkban, arra jutottunk, hogy nincs. Az igénytelenség és a pártosság a jellemzők (a demagógia meghatározása: az érzelmekre és előítéletekre hatni igyekvő, a tömeg vélt alantas ösztöneire alapozó, általában valótlan vagy részigazságokat kiemelő közlés); a botrány a hír, vagy a jó?
Tovább gondolva a dolgot (látunk összefüggést): vajon ma hazánkban van általános műveltség meghatározva? Van-e olyan szépirodalom, ami mindenki által ismert és alkalmazható, valóságos helyzetekre illő párhuzamok felidézhetők belőle? Pl. a hősiesség alapeseteként Dobó István, az Egri csillagok kapitánya, Mikszáth, Jókai és mások szereplői az erkölcsöt feladó és az erkölcsös emberre, Móricz barbárjai, adakozó koldusa, stb. Ha nincs ilyen, alapműveltségnek elfogadható közös ismeret, akkor feladhatjuk akár az erkölcsöt is? Vagy mi határozza meg?
Közösen hivatkozható történelmi ismeret van-e, amire mindenki tud hivatkozni? Akár a jelen helyzetben: melyik bomló birodalom használható párhuzam - a barbároktól fenyegetett Róma? A népvándorlásra pl. Róma ellenében a punokkal szövetséges törzsek? Hogy tanulságot vonhassunk le belőlük: Rómát sikerült helyreimádkozni, a fenyegető barbárok győzhetők, a műveltség megéri a törődést, van hit és az erkölcs.
Közös hivatkozási alapok nem ártanak egy beszélgetésben sem…
Aztán kérdezhetjük, van-e általánosan alkalmazott gyakorlat, amit szintén alkalmazni tudunk, tudunk-e akár fűből-fából, a természetből kihozni valamit, hogyan csinálunk csuhébabát, vesszőparipát, hogy űzzük el unalmunkat értelemmel: ne a silány közlés és a könnyen fogyasztható, felszínes, értéktelen értékek határozzanak meg.
Többekkel beszélgettünk ezekről, ez meggyőzött a kérdésfelvetés jogosságáról: az értékek helyreállításáért is küzdenünk kell!
(Felvetődik még kérdésként: kinek a dolga, hogy megállapítsa, mik az értékek; miért nincs (köz)művelődési tárca; …?
A kuszaságért elnézést kérve, az igével hagyjuk nyitva a következő írásig:
„Mikor nincs mennyei látás, a nép elvadul, ha pedig megtartja a törvényt, oh mely igen boldog!”
Példabeszédek, 29,18
Konfirmáció - 2023.04.23. - a Pasaréti Református Gyülekezetben
Nagy és különösen hálára indító nap volt a Pasaréti Református Gyülekezet életében az idei Konfirmáció, ahol a felnövekvő ifjúság mellett a Drégelypalánki Misszió első zsengéi közül, 3 testvérünk is fogadalmat tett. Köszönjük, és egyben kérjük is az Urat, hogy vigye végbe a megígért szabadítást:
Éppen ezért meg vagyok győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi Krisztus Jézus napjára. (Filippi 1,6.)
Mécses 2023. március
Mécses
2023. márciusi – fogyatékos - szám
Jókedvet az olvasónak.
Ígértünk több mindent, és ezeknek elkezdtünk utánajárni. Mielőtt rátérünk a keményebb táplálékra (a Zsidókhoz írt levél 5. fejezete fogalmaz így: az „érett korúaknak” kemény eledel való), mindamellett az elgondolkodás előtt nem árt „bemelegíteni”, ezért a könnyebb résszel kezdjük.
Először, hogy a március 11-i telektakarítás jól sikerült: Budapestről együtt érkeztünk a segítő testvérrel, az útközben vett árvácskákból kiültettünk az imaház elé, majd a Mosonból kapott adományokból vittünk egyik-másik családhoz. Az egyik helyen épp a kis fiúgyerek születésnapja volt, talált az adomány közt kisautót és egyéb hasznos holmit; a másik helyen a lánygyereknek jöttek nagyon jól a ruhák, hálát adunk érte Istennek és a mosoniaknak, akik adták; köszönet a testvérnek, aki az üzemanyag költségét bőven állta. Annak idején az első „céges” autót is tőle kaptuk, ami nagyon jó szolgálatot tesz. Egy másik testvérünk szerint az örömünk, hogy az adomány célba ért, Isten dicsőségének kisajátítása. Erről tovább gondolkozunk. Nem szeretjük Istenre fogni, ha valami jónak látszik, most mégis rá hivatkoztunk; feladat eldönteni, hogy tényleg lopás-e időnként a Gondviselőre fogni, ha sikerül valami…
Miután a budapesti testvér még el is mosogatott, a telekre mentünk a korábban tőle kapott létrával, és elkezdtük leszedni a cserepeket az épület tetejéről. Élmény volt a kb. 70 km-es szélben a tetőről szedegetni a cserepet, kb. a tető harmadáról szedtük le (így remény szerint emlékezetes marad a március 11-e:). Miután sikerült rossz szórendet használni, buzdítunk mindenkit a további segítségre, kőműves testvérünk szerint (aki tanácsolta a tető bontását, mert a tartó oszlopok nincsenek egy síkban) jól tesszük, ha templomépítés előtt felteszünk egy-két faházat a telekre. Akinek van faháza, szóljon.
a miskolci deszkatemplom
Egy helyi asztalos testvérünk máskülönben ajánlotta, építsünk fatemplomot: nem tartjuk feltétlen rossz ötletnek ezt sem (aki tud valahol egy elvihető fatemplomot, szóljon). Itt tesszük hozzá, nem lepődünk meg semmilyen csodán…
Mit lehet még a szolgálatról írni: hálát adunk a meglepetés-vendégekért, akik időnként megjelennek az alkalmakon. Egy nógrádsápi ember jelent meg értékes adományokkal, jót beszélgettünk a bibliaórán; még egy fuvarnyi adomány vár nála, és máshonnan is van mit elhozni; gondolkozunk egy kisteherautó vásárlásán, ami akkor is jól jön, ha tudunk építkezni. Vácról nem mertük elhozni az ott kínált Transportert – ellenőrzött minőségű járgányra várunk. Segítőket is várunk. Remény szerint március 24-én és 25-én a falut szépítjük, akkor is jöjjön, akinek indíttatása van.
Görög rögök
Tényleg rögök, faragatlan gondolatok, amik továbbgondolásra várnak.
Az első az ígért „diaskorpizo” ige a Lukács evangéliuma 15. része 13. versében: a kisebb fiú „szétszórta” vagyonát; aztán a 16. rész első versében a sáfár vádoltatik, hogy „eltékozolja” a gazda javait; érdekes, hogy vetni és tékozolni jelentése is van a szónak. A skorpió szó a görög „skorpios”, (szúró, vágó) szóból eredeztethető, és valószínűleg semmi köze az említett igéhez. A skorpios a Lukács evangéliuma 10. része 19. versében szerepel: Jézus Krisztus hatalmat ad tanítványainak kígyókon és skorpiókon taposni, és az ellenség minden erején; a 11. rész 12. versében pedig az atyákról állítja, hogy ha tojást kér a fiuk, akkor nem skorpiót adnak neki. Kérjünk mi is bátran, amire szükségünk van.
(itt a „speiro” ige szerepel a vetésre, az „eulogia”, nagylelkűség szó pedig a „bőven” eredetije: aki nagylelkűen vet, nagylelkűségből fog aratni is (Isten nagylelkűségéből?:)…
Elmélkedő
Az újszülött ruhájáról
Újszülöttnek Siklós József írásában az Isten által hívővé tett embert nevezi.
Nikodémussal szemléltethetjük az újonnan született embert, aki némi értetlenkedés után mégis megszületett: nem sokkal Jézus Krisztussal való beszélgetése után értékes kenetet vitt annak sírjához, ami jelzi a megtérését (bár a kenetre igazán csak azért volt szükség, hogy bekerüljön az igébe, ugyanis Jézus Krisztus nem maradt a halálban) – így tértünk meg mi is; a születés valójában csoda, amit nem igazán lehet érteni (érthetetlen kegyelem:). Ennyi bevezető után következzenek egy presbiter tesvérünk által összeszedett gondolatok.
Az első, hogy a megszületés nélkül nincs élet: mind a halálból jöttünk életre (az élet Krisztus, nélküle halottak voltunk); a következő, hogy az újszülöttnek táplálékra van szüksége, ez Isten igéje. Levegőt is kell venni, ez az imádság; az újonnan született ember családja pedig Krisztus egyháza. Hangja a bizonyságtétel, az újszülött tisztálkodása a bűnvallás, életvitele a szeretet, a nevelés eszköze a fegyelem (bár ez mostanában nem túl felkapott viseltetés), az újszülött tizedet ad, veszélyként a kísértés leselkedik rá, sorsának eleme a szenvedés, Isten országa polgára hogy viseltetik földi állampolgárként, tárgyalja a Siklós József, mielőtt rátér az újszülött ruhájára: ez pedig Isten igazsága.
Más szavakkal, mi a hívő ember jogi besorolása Isten előtt. Igék, (amelyekkel minden fejezet kezdődik), ehhez a fejezethez: „Barátom, mi módon jöttél ide, hiszen nincsen menyegzői ruhád? … Akkor monda a király a szolgáknak: Kötözzétek meg a lábait és kezeit, és vigyétek és vessétek őt a külső sötétségre… (Máté ev. 22. fejezetéből); következő ige a Jelenések könyve 3. fejezete 17. és 18. verse: „Mivel ezt mondod: Gazdag vagyok, és meggazdagodtam és semmire nincs szükségem; és nem tudod, hogy te vagy a nyomorult … és mezítelen: Azt tanácsolom néked, hogy végy tőlem … fehér ruhákat, hogy öltözeted legyen, és ne láttassék ki a te mezítelenséged rútsága…”. Az Ésaiás 61,10, a Galata 3,27 és a Zakariás könyve 3. fejezetének 4. és 5. verse olvasandók még, amik ígéretes igék (az ítéletesek után), feladat elolvasni ezeket!
Ennek utána a megigazításról (Isten helyreállító munkája, nem a mi teljesítményünk, ezért a szenvedő alak) szól testvérünk. Elsőként a Heidelbergi Káté kérdés-feleletét gondoljuk át. „Mi módon vagy igaz Isten előtt?” a kérdés, a felelet: „Egyedül a Jézus Krisztusban való igaz hit által. Bár lelkiismeretem vádol, hogy Isten parancsolatai ellen súlyosan vétkeztem, azokból soha egyet sem tartottam meg, és még mindig hajlamos vagyok minden rosszra, Isten az Ő ingyen kegyelméből, minden érdemem nélkül, nekem ajándékozza és tulajdonítja Krisztus tökéletes elégtételét, igazságát és szentségét. Ezért én úgy állhatok Isten elé, mintha soha semmi bűnt nem követtem volna el, és semmi bűnöm nem lett volna, és mintha én tanúsítottam volna azt az engedelmességet is, amelyet Krisztus értem tanúsított – de csak akkor, ha Krisztus jótéteményeit hívő szívvel elfogadom”.
A földi ember kérdése a gazdag ifjú kérdése: „Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?” (Máté ev. 10. részének 17. verse) – mi az ige tanítása: hogy higgyek (nem tenni, hanem hinni kell, ahogy a Káté is megfogalmazza. Jézus Krisztus hasonlóképpen felel az Őt kérdőknek, akik „Isten dolgait” akarják „cselekedni” – az Isten dolga, hogy higgyetek! (János 6,28-29)). Tehát sem más érdemet, sem az igazságot nem mi szerezzük. Jézus válasza a gazdag ifjúnak: „Kövess engem”.
Ki fogja követni Őt: csak az, aki teljesen rábízza magát, feltétel nélkül bízik benne. Másképp hogy oszthatná el minden vagyonát, és lépne ki a „bizonytalanságba”?
A saját igazával nem ment semmire az ifjú.
A Heidelbergi Káté következő kérdése, felelete: „Miért állítod, hogy egyedül csak hit által igazulsz meg?”; a válasz: „Nem mintha hitem érdeméért volnék kedves Isten előtt, hanem azért, mert egyedül Krisztus elégtétele, igaz volta és szentsége az én igazságom Isten előtt és ezt semmi más módon nem fogadhatom el, sem sajátommá nem tehetem, hanem csak egyedül hit által”. Tehát hit nélkül nem tudunk elfogadni hitigazságokat; a hit megelőz minden más cselekvést is (figyelemre méltó még, hogy a hit nem érdem, hanem Isten ajándéka, bár ez nem szorosan ide tartozik…
Most érkezünk a ruhához, ami a Bibliában a saját bűnös énünk eltakarásaként és Isten szentségének tiszta ruhájába való felöltöztetésként is szerepel többször: először az Éden kertjében készített ruhát Isten az embernek, bőrből (Mózes 1. könyve, 3. rész, 21. vers) és felöltöztette. Ennek utána a (fő)papi ruháról olvasunk Mózes 2. része 28. és 29. versében: az szent ruha, díszes (Isten dicsőségére utal), és az egész testet takarja – ne az ember látszódjon, hanem, hogy kit képvisel.
Ézsaiás könyve 61. részében a megigazítás gondolata így jelenik meg: „Örvendezvén örvendezek az Úrban, örüljön lelkem az én Istenemben; mert az üdvnek ruháival öltöztetett fel engem, az igazság palástjával vett engemet körül…” (10. vers); Zakariás könyve 3. fejezetében találunk egy gyönyörű képet Jósua főpap megigazításáról; innen folytatjuk – remény szerint még márciusban;
újra felhívjuk a figyelmet a község szépítésének pénteki és szombati (március 24-25.) lehetőségére;
faházat és kisteherautót is keresünk adományba;
számláinkra is várjuk az adományokat, a templomépítős számlával kapcsolatban reméljük, mielőbb építkezésbe tudunk kezdeni
- kérünk mindenkit, imádkozzon értünk (nemcsak növekedésért, hanem hogy tényleg ne akarjunk semmilyen dicsőséget magunknak…
Köszönjük.
A Mécses Evangéliumi Szolgálat Alapítvány számlaszámai:
(HU93) – 12026001 – 01612761 – 00100005, Raiffeisen bank
(SWIFT kód: UBRT HUHB),
A templomra gyűjtős számla: (HU72) – 12026001 – 01612761 – 00200002
(a fogyatékos szám rövidest való kiegészítésében remélünk.)Mécses 2023. I.
Mécses 2022-2023
Mécses
2022-2023. évforduló
Leges-legelsősorban leszögezzük, hogy mindent hazánk megtérése reményében írunk
- ezt látjuk egyetlenegy esélynek, hogy ne vesszünk el (Ezékiel könyve, 18. r., 23. v.
Jókedvet kívánunk az olvasónak. Kutakodtunk az égi hálón különböző kifejezések között, előmerítendő azt, amelyikkel kezdjük a számot, de nem sikerült ráakadni más ide illő elmés és nemes kifejezésre. Több író is „beugrott”, hogy talán van jellemző köszöntése, de hiába kerestük; majd Göre Gábor falusi bíró is eszünkbe jutott - ő azonban öntudatlanul ugyan, de tiszteletlen. Ezért a legjobbnak jókedvet kívánni tűnt. Máskülönben az öröm vasárnapját sem árt felidézni: adventkor akár még örülnünk is lehet, tehát egész életünkben. Reménykednünk is illik, ha már az ige azt állítja, hogy reménykedünk; erre biztat majd az igei rész is – az ige több más helyével együtt.
A jókedv indokolt is lehet, ha Isten rendhagyására és ígéretére gondolunk: ha megtartjuk a parancsot, Ő is betartja ígéreteit. Mózes 5. könyvében a tizedhez kapcsolja Isten, majd Jézus Krisztus elvehetetlen örömet ígér (János 16,22) – általában nem adjuk meg a tizedet, Jézus Krisztussal nem rendezett a közösségünk, úgyhogy a rosszkedv is indokoltnak tűnhet, hogy mégis miért jó, talán az is kiderül az igei részből. Nem illik személyes élményekkel terhelni az olvasót, most még ezt a szabályt is sikerül megszegni. Egyik délelőtt a kötelezettségeken tűnődve, és azokat hellyel-közzel végezve is (talán a legnagyobb siker egy nadrágzseb megvarrása volt), kedvetlenné sikerült válni. Miután semmi hasznos dolgot nem sikerült végezni egy ideje, felmerült a haszonnal való felhagyás gondolata. A községben céltalanul sétálva így sikerült találkozni mindent megszerelős műszerész barátunkkal, és elkezdeni beszélgetni haszontalanul – vagy magának a beszélgetésnek a kedvéért? – aztán csapódott még két ember, és a céltalan találkozásból tartalmas beszélgetés lett.
Máskor hazafelé közlekedve, azon gondolkozva, hogy sikerül-e egyáltalán valami értelmes dologba fogni, felhívott a szomszéd város lelkésze, mennénk át vásárolni, van elköltendő pár tízezer forintnyi összeg. Mindkét esetben le kellett mondani saját elképzelésünkről; a második esetben bedobtunk két gyereket a szekérbe, majd a templomba, míg oda voltunk vásárolni, addig unalom helyett játszhattak a templom hangszerein: kiderült, tehetségesek…
Tényleg csak el kell indulni.
Ige
Újévkor kérdés volt, milyen igével kelljen szolgálni.
Mostanában több világvégés igehirdetéssel találkoztunk, némi töprengés után ezt nem tartottuk indokoltnak. Ha tényleg világvége van, akkor sem biztos, hogy a világvégéről kell hirdetni az igét. Felkapottá vált az „egyre sötétülő világ” kifejezés, ennek kapcsán sokszor az ugrik be, vajon nem mi mulasztunk el világítani?
Tudathasadásosnak tűnik másokon számon kérni saját munkánk eredménytelenségét, nagyjából olyan, mint amikor adunk valakinek valamit, aztán megállapítja, hogy nem érünk semmit – úgy látszik, „ez van, ezt kell szeretni”. De túl kell menni mind saját hitetlenségünkön, mind másokén: szeretni kell (advent utolsó vasárnapja üzenete is). Isten nem azért szeret minket, mert szeretetre méltók vagyunk, hanem minden förtelmességünk ellenére – mi sem azért kell szeressünk, mert bárki méltó lenne rá.
Rátérve az igére, a 65. zsoltár 12. verse az újévi textusunk: „Megkoronázod az esztendőt jóvoltoddal, és a Te nyomdokaidon kövérség fakad” – íratja Isten a zsoltárossal, a felirat szerint Dávid királlyal (akinek a mellékfoglalkozása volt király, ő pásztor, dalszerző és énekes volt eredeti foglalkozását tekintve).
Hálaadás Felvidéken
A zsoltár kezdete (a felirat után: Hálaadás a lelki és testi jókért, valamint miután megtudjuk, hogy Dávid írta az éneklőmesternek) a Sion hegyére teszi az istentisztelet helyét: annak azon a helyen kell lenni, amit Isten kijelölt. Sámuel próféta édesapja is így tett annak idején: „felméne a férfi, Elkána és az ő egész házanépe, hogy bemutassa az Úrnak esztendőnként való áldozatát és fogadását” (1 Sámuel 1,21), ekkor még Silóban volt az istentiszteleti hely. Nagyon fontos, hogy ne a magunk kitalálta istentiszteletet gyakoroljuk (Kolossé 2,23) a magunk kitalálta helyen, hanem a helyes tanítást a törvényesen (és nem törvénykezve) működő közösségben.
A következő, 3. igevers Isten fontos tulajdonságát tárja elénk: könyörgést meghallgató. Valóban Istenhez folyamodik minden test, még ha a zsoltár a választott népről szól is. A Jónást a tengerbe vető pogányok is az igaz Istenhez kezdtek imádkozni. A 3-4. zsoltárvers pontos fordítása valószínűleg: „Hozzád viszi minden test a bűnök dolgait. Erősebbek nálunk vétkeink; Te megbocsátod azokat”. Nincs baj a rendelkezésre álló fordításokkal, mindazáltal érdemes elgondolkozni. Tényleg így van: „Az én erőm kicsiny, S a bűn erős nagyon: Te tudsz s akarsz segíteni, Hát segíts bajomon!” - Samuel Howard XVIII. századi egyházi szerző ezt így fogalmazza meg (házi feladat utánanézni az életének). A bűnök súlya alatt összeomlanánk, írja az egyik magyarázat – egyedüli esélyünk, ha azokat Isten elengedi („Boldog az, a kinek hamissága megbocsáttatott, vétke elfedeztetett”, írja másutt Dávid). Így legyen.
A következő, ötödik igevers elmondja, kik részesülnek ebben a bűnbocsánatban: „A kit Te kiválasztasz és magadhoz fogadsz… - megjelenik zsoltárban az elrendelés tanítása: a kegyelmezettek boldogok – visszatérve az előző versre, azok bűnt is tudnak vallani, a bűnbocsánatot megnyerve dicsérhetik az Urat. A hívő vágyik ott lenni Isten házában, ami még nincs – viszont Dávid király létezőként kezelte. Beteljesedünk Isten házának javaival, a templom szentségével – a következő igevers el is mondja, mi a legfontosabb: hogy Isten szól hozzánk. Üdvösségünk Istene: ez talán a magja a zsoltárnak – Isten, aki üdvözíti a hívőket, tőle van a hit ajándéka, aki pedig hisz, eljut a bűnvallásra és a bűnbánatra (ha magunktól nem, akkor eljuttat erre, mint Dávidot eljuttatta: ezzel remény szerint megoldottuk az egyenletet.
Ennek utána a hívő népet megáldja a zsoltár szerint – bár legyen igaz ránk is, hogy ne engedetlenkedjünk, hogy áldást örökölhessünk (arra hívattunk el, 1 Péter 3,9!) – ezt lássák a népek, és térjenek meg. Koronázza meg Isten az esztendőt jóvoltával, és fakadjon kövérség a nyomdokain.
Szavaló
Lukács evangéliuma 9. részét olvasva a tanítványok kiküldetésekor a „dünamisz” (erő) és az „exuszia” (hatalom) szó szerepelnek: ezeket Jézus Krisztus adja a tanítványoknak – erőnk magában mit sem ér; a hatalom is csak tőle van. Skéva fiai, amikor Jézus nevében akartak ördögöt űzni, az nem sikerült – a gonosz lélektől megszállt ember vett rajtuk hatalmat, annyira, hogy meztelen és megsebesülve szaladtak ki a házból (Ap. csel. 19. r.) – Jézus nevében csak az léphet fel, aki Jézusé. Ő küldi a tanítványokat prédikálni Isten országát: a „baszileia” királyi uralmat jelent, a „sztoa basziliké” királyi csarnokot (bíráskodás és kereskedés helye), majd a keresztyén bazilika Krisztus királyi házát jelenti: ahogy a bölcselet sem sokat ér Jézus Krisztus nélkül, úgy egy király sem. A kiküldött tanítványok evangelizáltak és terápiát végeztek (gyógyítottak) mindenhol. Heródes hallván ezt, látni törekedett Jézust: a „dzéteo” ige a buzgó zelóták névadója is (házi feladat, melyik apostol volt zelóta?); Heródes „tetraarhész” nem négyfejű, hanem negyedes fejedelem, de csak később látja majd Jézust, kárára (Lk. 23,8-… Ugyanabból az „arhé” (fej) főnévből képzett szó szerepel Heródes elmélkedésében, ami a fejedelem szó szótöve is: az „arhaiosz”-ok, régiek közül támadhatott fel valaki (legjobb szemléltetés talán, hogy a nemzetségfő egy nemzetséget előz meg, ezt le kell fordítani a prófétákra; persze, ez nem azt jelenti, hogy mi kisebb próféták lennénk, csak hogy ők előttünk jártak). Jézus Krisztus nem mutatta meg magát „annak a rókának” hanem elvonult a tanítványokkal Betsaidába (bet-cadah: halászat háza)…
Betsaidai részlet
Társadalom
Hallik a hírekben, hogy nehéz évünk lesz: valóban ezt ígéri Isten abban az esetben, ha nem tartjuk meg a rendelését. Hogy jó legyen, egyetlen esélyünk a megtérés, hogy a kereszténység emlegetése helyett az ország valóban keresztyén, azaz Jézus Krisztusé legyen. Biztatásnak is vehetjük, hogy már az elmebaj szintjén tartunk: tényleg nincs más esélyünk, mint Jézus Krisztus. A vármegyék után jobb nem elgondolni, mi jöhet. Mindenesetre Pongrácz gróf a mostani nagyembereknél sokkal épeszűbbnek tűnik: ő Besztercét ostromolta; mi az EU nevű istentelen alakulattal való kutyakomédiánál remélhetőleg nem süllyedünk már sokkal mélyebbre - bár sajnos minden ostobaságnál van nagyobb ostobaság. Mégis reménykedünk: talán megjön mindenkinek az esze, és döntéseinkben az igazi Királyt kérdezzük (ahelyett, hogy bevezetnénk a királyságot – valószínű 4. Károly megfordulna a sírjában…
magyar gyümölcs
A helyett pedig, hogy mindenki építgetné a saját kártyavárát, vagy narancsligetét (Isten kegyelme, hogy még nem dőlt össze ez a szomorú ország), meg kell térni!
Ezt a szolgálatot pedig ránk bízta Isten (2 Korinthus 5,18 olvasandó:) - kegyelmet hozzá!
Szolgálat
Hálát adunk azért, hogy vannak hívek, hogy a világ végéig lesz egyház.
Még egyszer hálát adunk a karácsonyi istentiszteletért, amit Horváth Géza nagytiszteletű lelkész úr tartott, a Pasarétről járó gyerekmunkásokért, azért, hogy van munkásunk az imaházban, aki a gyermekeket is felkészítette a karácsonyi versekkel. Hálát adunk az említett szomszéd város egyházáért és lelkészéért, elsősorban, hogy vannak. Azért is hálát adunk, hogy meghívtak az év-végi vásárlásra; hogy küldtek a templomépítős számlára is egy komoly adományt, és reménykedünk, hogy sikerül templomépítésbe fogni. Sok minden másért is van okunk hálát adni, jó hálásnak lenni „csak úgy”, adja Isten, hogy legyünk is hálásak. Bocsássa meg, amikor hálátlanok vagyunk. Leghálásabbak a megváltásunkért, az üdvösségünkért vagyunk.
Szondi György szobra
Reménykedünk, mert a hívő reménykedik. Az építkezés mellett több rendezvényt is tervezünk, a gyermekek már tanulják az új előadás elemeit, Koczó József testvérünk remény szerint január 28-án jön az Ipoly-hidakról előadást tartani, az egész éves tervet is igyekszünk összerakni, kérjük, ezért is imádkozzon mindenki: ha Isten engedi, hogy éljünk és lehetőségünk legyen, tudjuk felüdíteni egymást.
Házi feladat még, hogy a közterületen, ahol Szondi szobra van, melyik másik három hős szobra van még, és miért hihetjük, hogy hívők (most már a mennyben); egyikük halálával mentette meg a haza becsületét, másik a sajátját…
...S hogy
feljöve Márton, az oroszi pap,
Kevély üzenettel a bősz Ali küldte:
Add meg kegyelemre, jó Szondi, magad!
Meg nem marad itt anyaszülte.
(…) Mondjad neki, Márton, im ezt felelem:
Kegyelmet uradtól nem vár soha Szondi,
Jézusa kezében kész a kegyelem:
Egyenest oda fog folyamodni.
A január 28-i előadás után remény szerint szeretetvendégség az imaházban, (gyűjtéssel; a templomra gyűjtés kezdetének második évfordulója január 31); nem kötelező az adakozás, rövidesen küldjük a meghívót.
Szükségünk van további tűzifára és a működést is lehet támogatni, kérjük, aki tud, segítsen!
A Mécses Evangéliumi Szolgálat Alapítvány számlaszámai:
(HU93) – 12026001 – 01612761 – 00100005, Raiffeisen bank
(SWIFT kód: UBRT HUHB),
A templomra gyűjtős számla: (HU72) – 12026001 – 01612761 – 00200002
Adassék meg hazánk megtérése, lelki megújulása!
2 Korinthus 5,17
- úgy legyen!
„Téríts magadhoz minket, Uram, és mi megtérünk…
2023.01.28. szombat 16:30 Dr. Koczó József előadása
2023.01.28. szombat 16:30
Dr. Koczó József előadása
Szeretettel várunk mindenkit Drégelypalánkon a Művelődési Házban
2022.12.17. Örömhír Ádventi rendezvény a drégelyplánki Művelődési házban
Nézzétek meg:
2022.10-11.
A segítséget továbbra is várjuk, a Mécses Evangéliumi Szolgálat Alapítvány
(utóbbi számlán a telekvásárlás után lévő keret nem tudjuk, fedezi-e a szarufák, tetőlécek pótlását, munkadíjat…; az első, főszámlán gyűjtünk egyéb kiadásokra –köszönjük szépen testvérünknek, aki tűzifára küldött!
Házi feladat utánajárni, milyen hatással van a mai kor gondolkodására. Anélkül, hogy tudatosulna bennünk, azókori bölcselők elméletei itt vannak velünk, befolyásolják mindennapjainkat. A hittudósok „használták őket”, közben az elméleteik újra önállóságot követelve igyekeznek kiüresíteni a Jézus Krisztusra alapozott újkori társadalmat. Ne hagyjuk.
2022.12.17-én és 18-án; Szeretettel várunk mindenkit, szombaton és vasárnap!
Jó hír
2022. November 6. Istentisztelet
2022. július-augusztus
Mécses
2022. július - augusztus
Kegyelmet mindenkinek.
Némi viszontagsággal sikerült összeszedni néhány gondolatot – mindig kérdés, hogy legyünk építők, akkor is, ha a körülmények nem feltétlen túl vidámak: a keresztyén ember prófétai tisztét betöltve, hogy tudja mondani a jó hírt. Az ószövetségi idő prófétái leírták a valóságot, ami időnként szomorú volt, mindamellett szóltak Jézus Krisztusról. Mi sem mehetünk el a valóság mellett, de hirdetnünk kell a szabadítást is. Nem lehet nem szólni a döghalálról (vírusok), a háborúról, ami a szomszédban zajlik, de hatással van ránk, és az aszályról, drágaságról, amiket nehéz nem ítéletként értelmezni, és az ítélet okáról, a társadalom állapotáról. Nem lehet külső tényezőkre fogni a saját állapotunkat, viszont a megoldást hirdetni kell: a megtérést. A Jézus név szabadítót jelent. Adja Isten, hogy kereszténynek mondott országunk térjen meg, és bocsássa meg a nevével való visszaélést (a keresztyén szó krisztusit jelent).
Szolgálat
Alkalmaink megtartatnak; Eszter könyvét és a Teremtés könyvét tárgyaltuk, elkezdtük a Korinthusiakhoz írt 1. levelet; legutóbb a 4. részből Pál intelme kapcsán (a magukat jó hívőnek gondolóknak) tárgyaltuk, hogy elég messze vagyunk a tökéletességtől. Valóban, ebben a tudatban érdemes a szolgálatot is végezni.
Kegyelem, ha megadatik másik egyházakba eljutni, tartani a kapcsolatokat testvérekkel; elmenni kirándulni, Ipolyra, tóra fürödni, vendégeket fogadni, Isten angyalait. Legutóbb a felvidéki rokonságtól érkező Buda környéki testvérünk jött a családjával. Mindezekért Istené a dicsőség.
Hálásak vagyunk azoknak is, akik a szeretetvendégséget biztosítják időnként.
A Bánki tó, háttérben az evangélikus templom
Elmélkedő
A való világban észlelt jelenségek kapcsán következik néhány gondolat: az első helyen tervezett lélekemelő elé betolakodott az észlelet. Persze, nem a tapasztalati valóság kell meghatározzon, mégis észre kell venni dolgokat. Egy testvérrel beszélgettünk a társadalom képének alakulásáról, és jött, hogy írni kell. Az anómiába, erkölcsi, jogi, társadalmi romlottságba könnyen belesüppedünk, anélkül, hogy azt észrevennénk, megszűnik ellenállásunk, elfogadjuk, természetesnek vesszük azt, ami van. Esetleg szidjuk, bíráljuk a jelenségeket, anélkül, hogy szólnánk, tennénk.
A társadalom értelmének szintje sem túl emelkedett mostanában; meghatározó értékrend, szabályozó, „mennyei látás” híján a nép elvadul (Példabeszédek 29,18). Ha a nép megtartja a törvényt, igen boldog: nem a szabálytalanság, hanem a törvényesség vezet a szabadságra, ez igaz a jogosság és az erkölcs mellett a gondolkodásra, értelemre is. Hiánycikk a szép szó, ami tiszta forrásból jön…
Zichy Mihály képalkotása Az ember tragédiája című emberiségkölteményhez (Római szín). Catulus mondja: „Úgy kell nekik, miért nem ültek otthon, Élvezve és feledve a világot, Miért vitatták mások dolgait.” A képen Péter apostol, a megkeresztelt és meghalt Hippia, Ádám, Éva. Vitassuk mások dolgait!
Másik kérdés: tanárokkal beszélgetve, mondták, meglehetősen esett a közoktatás színvonala; át kell engedni mindenkit a vizsgán, az iskola nem a kiműveltség közvetítője, hanem elhelyező – egyikük húsz év után hagyta ott a munkát, másikuk már szakmunkásként dolgozik, a harmadik segédként egy cégnél. Istent vissza kell hívni az iskolákba – szerencsére már itt is csak Ő tud segíteni. Ne a panasz legyen a végszó: tegyünk érte, hogy jó legyen, keressük a lehetőséget foglalkozni gyerekekkel…
Lehetne folytatni a társadalombírálatot a rádióban hallott büszke tudósításokkal a sokmilliárdos beruházásokról, ahol majd több ezren fognak dolgozni rabszolgamunkát (Falanszter-szín a Tragédiában); látom, ahogy a távolkeletiek által üzemeltetett gyárba és onnan kullognak az emberek haza, éjszakás műszakba, -ból, lesújtottan. A kettes útról egy lelketlen lemezépítményt látok – a „gazdaság teljesítménye” számít, az ember nem? Mi az ellenpontja a lelketlen, fogyasztókat termelő és fogyasztó berendezkedésnek: nem lehet eléggé túlhangsúlyozni a valós közösséget – Istennel! Egy keresztyének által üzemeltetett cégnél látom, hogy visszaengedik Istent és elkezd működni: mi az akadálya, hogy rendszerszinten behívjuk Őt a gazdasági életbe?
Képalkotás Az ember tragédiájához (Falanszter-szín)
Jóldolgozó vezetőink miközben emelik a saját fizetésüket, vehetnék komolyan az Igével való élő közösséget. Sorolhatnánk még a visszás dolgokat: nagyurak, tévébemondóra lecserélt feleséggel, újra kegyet nyert nagyúr, akik boldog gazdából ismét miniszter lett. Egyházi egyetem világi vezetője, női elnök úr…
Mégsem szabad beleragadni a tapasztalati valóságba, és ez legyen a mondanivaló: a Fővalóság Jézus Krisztus. Mi Őt kell kérjük: adj mennyei látást, Jézus Krisztus, hogy ne vaduljon tovább a nép! Add, hogy mi és vezetőink is törvényesen járjunk, a szegényt embernek tartsuk, az iskolákban valóságos oktatás folyjék, ne rabszolgatartó „társadalom”, hanem boldog nép élhessen a földön!
Szavaló
Ez a részleg kívánkozott első helyre: aztán a lélekemelődés elé valamiért betolakodtak a földi dolgok. Bocsánat ezért - mert igaz, hogy a tárgyi értelmű „logosz”-nál, előbbre való a lelki-szellemi logosz, a szó: minden további dolog alapja az értelmünkig eljutott, majd belsővé lett ige kell legyen. Minden további Isten belsővé lett szavából kell származzon. Úgyhogy rá is térünk a remény szerint lélekemelő részre.
Érdekességként a logosz szó „dolog” értelme a Máté evangéliuma 21. része 24. versében szerepel: „Én is kérdek egy dolgot tőletek…”, mondja Jézus az Őt vádolni akaró véneknek és főpapoknak – a testté lett Ige leszereli a gonoszt. Éljünk vele.
Egy presbiter testvér gondolataival folytatjuk, aki a fényhozás kapcsán elmélkedett.
Hogyan került Lucifer a hittudatunkba?
– Ki is Lucifer?
– Hát, a sátán! – vágná rá egyből a legtöbb ember Magyarországon.
– Honnan veszed ezt?
– Természetesen a Bibliából!
– Na, akkor mutasd, hol olvasod Lucifer nevét?
… s bizony, az ismert magyar bibliafordítások egyikében sem szerepel Lucifer neve, sőt a Biblia eredeti nyelvein, héberül és görögül, szintén nem találjuk Lucifer nevét. Akkor mégis hogyan szivárgott be tudatunkba a sátánnak ez a neve?
Ki ne ismerné Madách Ember tragédiáját? Ha máshonnan nem, innen bizonyára még a keresztyén hittel nem is foglalkozó magyar ember is tudja, hogy „a tagadás ősi szelleme”, az Úr ellenlábasa, Lucifer.
Lucifer kiutasítása a Mennyből. Zichy Mihály illusztrációja az Ember tragédiájához
S, ha nem a Bibliából, akkor honnan vette Madách pont ezt a nevet?
Egészen az Ószövetségi korba, Babilon bukásáig kell visszamennünk. Ézsaiás írja egy gúnydalban Babilonról (Ézs 14,12–13): „Jaj, leestél az égről, fényes hajnalcsillag! Lehulltál a földre, népek legyőzője! Pedig ezt mondtad magadban: Fölmegyek az égbe, Isten csillagai fölé emelem trónomat, odaülök az istenek hegyére a messze északon”. S itt a fényes hajnalcsillag (héberül helel ben-shachar (שחר בן הילל), ahol Helel a Vénusz bolygó héber neve, ben-shachar jelentése pedig „a hajnal fia”).
Nos, amikor az Ószövetséget görögre fordították (Septuaginta), akkor görögül a phosphoros (hajnalhozó) nevet kapta, s amikor (Szent) Jeromos a Septuaginta (görögre fordított Ószövetség) alapján elkészítette Vulgatát, a latin változatot, a Vénusz csillag latin nevét a Lucifer szót alkalmazta itt (lux=fény és ferro=hozni szavakból a „fényhozó”, mint a hajnal előhírnöke).
A Sátán neve héberül שָׂטָן (= sátán), eredeti jelentése vádló, ellenszegülő, így jelleméről sokat megtudhatunk, pl. hogy szétdobáló, hazug, emberölő, stb., de az emberek mindig szerették volna megjeleníteni is. Így ez a kapcsolat a sátán és a hajnalcsillag közt élt az ószövetségi idők óta. Jézus is ebben az értelemben utal rá:
„láttam a Sátánt villámként leesni az égből” (Lk 10,18). Az egyházatyák már latin hatásra nevesítették Luciferként, mint az egyik, az Isten ellen fellázadt, arkangyalt. Végül I. Gergely pápa honosította meg végleg a Lucifer nevet, mint a kísértőt, aki az első emberpárt rávette, hogy szakítson „jó és a rossz tudásának fájáról”. Rásegített erre a klasszikus angol fordítás, a King James féle, mert az Ézs 14,12-ben nem fordította angolra a hajnalcsillagot (morning star), hanem személynévként Lucifernek írta a Vulgata alapján. Hogy ez mennyire helytelen gondolattársítás volt, arra érdemes megjegyezni, hogy a Vulgatában még kétszer fordul elő a lucifer szó, de ezek egyike sem a sátánra vonatkozik: Jób könyve 11,13 és 17-ben Cófár oktató beszédében mondja Jóbnak, hogy „ha hozzá fordítod szívedet, … Fényesebbé lesz élted a déli verőfénynél, a homály is olyan lesz, mintha reggel volna” (itt a reggel szó).
A 2Pt 1,19-ben pedig az Úr Jézusra vonatkozik: „Ezért egészen bizonyosnak tartjuk a prófétai beszédet, amelyre jól teszitek, ha figyeltek, mint sötét helyen világító lámpásra, amíg felvirrad a nap, és felkel a hajnalcsillag szívetekben” (itt meg a hajnalcsillag szó a lucifer).
Megjegyezzük még, hogy a különböző magyar bibliafordításokban a hajnalcsillag szó változó számban fordul elő, Károlinál 1x (Jel 2,28), az Új fordítás szerint 3x (Ézs 14,12; 2Pt 1,19; és Jel 22,16), 4x az újított Új fordítás szerint (Ézs 14,12; 2Pt 1,19; Jel 2,28; és Jel 22,16), és 3x a Szt. István társulat fordításában (Jób 38,32; 2Pt 1,19; Jel 22,16). Ezek közül legfeljebb csak az Ézsaiás 14,12 utalhat a sátánra. Végezetül, a sok bölcselkedő írásmagyarázat után, hadd ragyogjon fel a „világ világossága” Péter apostol bizonyságtételében (2Pt 1,16–19)!
„Mert nem kitalált meséket követve ismertettük meg veletek a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmát és megjelenését, hanem úgy, hogy szemtanúi voltunk isteni fenségének. Mert amikor az Atya Istentől tisztességet és dicsőséget nyert, és ilyen szózatot intézett hozzá a felséges dicsőség: „Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm”, mi hallottuk ezt a mennyből jött szózatot, mert együtt voltunk vele a szent hegyen. Ezért egészen bizonyosnak tartjuk a prófétai beszédet, amelyre jól teszitek, ha figyeltek, mint sötét helyen világító lámpásra, amíg felvirrad a nap, és felkel a hajnalcsillag szívetekben.” (itt is a görög foszforosz és a latin lucifer állnak…
A szerző Viczián Miklós;
íme egy másik észrevétele a Korinthusban „munkálkodó” hamis apostolokról szóló igében:
Az ilyenek álapostolok, álnok munkások, akik csak a látszatát keltik annak, hogy Krisztus apostolai.
S ez nem csoda, hiszen a sátán is a világosság angyalának tetteti magát." (2Kor 11,13–14) – itt az „angelus lucis” kifejezés szerepel a Vulgatában…
... csak tetteti (μετασχηματίζω metaschēmatizō) magát. A hazugság atyja, a nagy imitátor...
(a meta-, át- és a schematizo, alakít ige kapcsolata: az ördög átalakítja magát, így a hamis apostolok is – latinul transfigurare: „transfigurantes se in apostolos Christi”.
- hát ennyi!
A „világ világossága" valódi fény.
Itt végződnek a szerző gondolatai. Adja Isten, hogy ne hamis apostoloknak tartassunk. Köszönjük az írást.
Az előzetesben ígért „farmakon” kifejezést remény szerint rövidesen taglaljuk.
Házi feladat a lucerna szónak utánajárni: ennek is a fényben keresendő a gyökere.
Egyház
Egy megígért gondolat valakinek: a matematikai képzettségével járó gondolkodása kapcsán mondta – jóindulatúan - másvalakinek, hogy jobb lenne a matematika területén, mint az egyháznak dolgoznia. A matematikai gondolkodásról igaz, hogy inkább észreveszi a hazugságot (egy egyenlet megoldásánál nem lehet csalni); valaki egyszer megjegyezte, hogy a közszolgálatot ellátni hivatott emberek éppen ezért kellene tanulják azt – mondhatnánk, a matematika az igazság szeretetére tanít. Talán több kellemetlenséggel jár valakit figyelmeztetni, ha nem az igazság, tovább pontosítva, nem a Biblia Igazsága alapján áll, de nem szabad a romlásban hagyni. Ha senki nem szól, ne járjunk úgy, ahogy Ezékielnél figyelmeztet Isten: „keresék közülök valakit, a ki falat falazna, és állana a törésen én előmbe… de senkit nem találék” – akkoriban az egyház és a társadalom vezető szereplői hasonlóan hazugul azt gondolták, nem érheti el őket az ítélet. Az a Zakariás próféta, akire Jézus Krisztus hivatkozik (Máté 23,35), kérdezi, miért szegték meg az Úr parancsolatait (akire amúgy szeret hivatkozni a mindenkori egyház és hatalom), erre Joás király megöleti (Krónikák 2. könyve, 24,21). A feladvány az, hogy hogyan álljunk a törésre. Akkoriban a matematika az volt, hogy aki szól, azt megölik (Jeremiás „megúszta” ezt), reméljük, most sikerül úgy szólni, hogy az meghallgattassék.
Dinnyés Józsefre is emlékezünk a következő verssel:
Tiszta forrás, szép szó
Boldogságot, mindenkinek!
Barátságot, Mindenkinek!
Becsületet, mindenkinek!
Tiszta forrás, szép szó!
- ez legyen a jelszó –
és legyél a barátom!
Tiszteletet, mindenkinek!
Tisztaságot, mindenkinek!
Tisztességet, mindenkinek!
Tiszta forrás, szép szó!
- ez legyen a jelszó –
és legyél a barátom!
Igazságot, mindenkinek!
Irodalmat, mindenkinek!
Ítéletet, mindenkinek!
Tiszta forrás, szép szó!
- ez legyen a jelszó –
és legyél a barátom!
Szerelmet, mindenkinek!
Szabadságot, mindenkinek
Szép beszédet, mindenkinek!
Tiszta forrás, szép szó!
- ez legyen a jelszó –
és legyél a barátom!
Legyen a mostani szám kicsengése a reménység: „Ki tudja? talán visszatér és megengesztelődik Isten és elfordul haragjának búsulásától, és nem veszünk el!” – mondta Ninive királya, miután levetette magáról a királyi ruháját, és zsákot öltött. Mindazok a társadalmi igazságtalanságok, amik Ninivét jellemezték, minket is jellemeznek; adja Isten, hogy végre elengedjük a gonoszságunkat, a bálványokat, amivé istentisztelet helyett akár sportversenyeket, bevásárlást, vasárnapi munkát és kedvteléseinket tesszük (Ézsaiás 58). Tapasztalhassuk azt, amit Ninive: „És látá Isten az ő cselekedeteiket, hogy megtértek az ő gonosz útjokról: és megbáná Isten azt a gonoszt, a melyről mondá, hogy végrehajtja rajtok, és nem hajtá végre”.
Továbbra is várunk mindenkit bibliaóráinkon, istentiszteleteinken.
Az imaház-vásárlásra összegyűlt közel kétmillió forinthoz várjuk, hogy előkerüljön az a telek, amit befektetésként meg tudunk venni, vagy a csodát, hogy a maradék 8 millió a mostani imaház megvásárlásához kirendelődjön.
Számlaszámaink a korábbi számokon.
Hitet, mindenkinek.
Mécses
Mt. 12,20
2022. július
2022. Május
Áldás, békesség.
Némi vívódás után úgy láttuk jónak, hogy elmélkedéssel kezdjük ezt a számot. Ki fog derülni, miért. A hitterjesztés mellett fontosnak gondoljuk a műveltség szolgálatát is: testvérekkel volt egy vitánk arról, hogy amúgy van-e; az álláspontunk, hogy van amúgy. Mármint, hogy a hit mellett számít az is, mit fogyasztunk amúgy.
Pál apostol munkában.
Elmélkedő
Mostanában sokszor találkozni annak különböző eseteivel, amikor nem túl magasröptű közlések folytatódnak, akár szűkebb körben, akár nyilvánosan. Egy rádióműsor a minap elemezte a szavak rövidülését és a beszéd silányodását, azt a jelen társadalmi berendezkedés természetes velejárójának tartva. Mi nem ezen az állásponton vagyunk. A nyelvi igénytelenség mellett (mert helyett „mer”-t mondunk, most helyett mos, az idő helyett a zidőt, stb.) a másik a gondolati igénytelenség, amikor közhelyekkel köszöntjük egymást, üzenünk tartalmatlan üzeneteket, teszünk közléseket (ez is kérdés: vajon az igazi mondanivaló nélküli közlések mennyire terhelik be az értelmünket)? Persze, van, amikor csak csacsogunk, hogy menjen az idő, nem feltétlen kell görcsösen keresni az értelmet, de azért általában irányadónak tartjuk a Kolossébeliekhez írt levél útmutatását: „A ti beszédetek mindenkor kellemetes legyen, sóval fűszerezett” – és arra irányuljon, hogy Istenhez hívjunk, értelmezem tovább az igét. Spurgeon írja: „… mi olyan kedvesek vagyunk, mi nem használunk erőteljes nyelvet mások véleményével kapcsolatban, hanem az emberek iránti jóindulatból hagyjuk, hogy a pokolba sétáljanak”. Mi nem zavarunk senkit az elkárhozásban, folytatja az igehirdető. Nagyon-nagyon fontos felfognunk, hogy az elkárhozásért nem kell semmit tennünk, mert abba beleszülettünk!!!
Sokszor elhangzott mostanában a „jó ember” kifejezés, fel kell fogni végre, hogy ILYEN NINCS!!! Mindenkinek a pokolba van útlevele a születéstől fogva! Ezt azért írom hívőknek is, mert nem lehet elég komolyan venni az ige hirdetésének szolgálatát – ha valaki nem jut hitre, az örökre elveszett, a tűz és a férgek között tölti az örökkévalóságot (Márk evangéliuma 9. része, 40-50. vers); a hit pedig hallásból van. Hirdessük az igét! A következő fontos dolog, hogy aki hisz, annak van közössége: senki nem mondhatja, hogy „hiszek”, akinek nincs keresztyén közössége, ahova tartozik.
Akik hiszünk, tegyünk ezekért!!!!
Szavaló
Ennek utána nézzük néhány jövevényszót a Rómabeliekhez írt levél 11. része alapján. A „laosz” – magyarul: „nép” szó az első versben a liturgia egyik alapszava, a másik az „ergon”, munka szó. A liturgia az istentisztelet népének együttes munkája. Latinul a népre a plebs szót használja a Vulgata a 11. rész 2. versében: „non reppulit Deus plebem suam” (nem vetette el Isten az ő népét) – a plébános a plebsből származó plebanus (köznépi) szó magyarítása. A laikus szó a „laosz”-ból képzett „laikosz”-ból lett latin „laicus” szó átvétele, a köznéphez tartozót (adott szakmában jogosítvánnyal nem rendelkezőt) jelenti. Az 1. versben a „törzs” szava fülé, de sem a fülkéhez, sem a filoxériához nincs köze, előbbi a „fi”-ből lett fiók rokona, utóbbi száraz levelet jelent… Pál apostol Benjámin törzséből származik, ahonnan Saul király is származott, de ez már kitérő; azért érdemes megjegyezni, hogy Pál is Saul volt, csak ő megtért, és megalázta magát. Saul király ezt nem tudta megtenni, ezért meghalt.
A Róma 11,2-ben a „grafé” írást jelent. Grafittal is lehet írni.
Igéző
Valentin de Boulogne-nak fentebbi, „Pál levelet ír” című képe után a Rómaiakhoz írt levél indítékáról annyit: a római pogányból lett keresztyének örültek a zsidók Rómából való kitiltásának – őket figyelmezteti Pál, ne a káröröm, hanem a szerető féltés legyen bennük. Olvassuk figyelmesen a levelet.
Szolgálat
Megtartatnak alkalmaink, az istentiszteletek, bibliaórák mellett a gyerek bibliaórák is. A fentieknek megfelelően Pál apostol Rómabeliekhez írt levelét vesszük az utóbbi időben. Néha sikerül adományozni is, de meggyőződésünk, hogy igazi változást az ige tud hozni az életekbe. Most is több zsák adomány várja a kiosztást, a bölcsességet Istentől kérjük ehhez, meg a többi lehetetlen feladathoz. A templomra összegyűlt majd’ egymillió, elindultunk telket nézni. Az imaházat több mint kilencmillió forintért kínálják, ennyi eddig nem gyűlt össze, ezért gondoljuk építési telket venni. Szolgálók rendszeresen jönnek, rendet rakni, kertészkedni, festeni, fúrni-faragni tudókra továbbra is mindig szükségünk van. Köszönjük mindenkinek, aki eddig támogatott, akár munkával, anyagiakkal, honlap körüli munkával, és várjuk a további támogatásotokat. Az 1%-hoz az adószám: 1891-1792-1-12 – aki tud, adakozzon.
Sérvműtéten átesett testvérünk részére is lehet adakozni, aki most nem tud dolgozni a családjára. Várjuk a következő műtétjét (több sérve volt), reménykedünk a helyreállásában és csodálkozunk a kitartásán – mi sem adjuk fel a reményt, hogy jó lesz, és hinni fog az ország, Jézus Krisztust elismerjük urunknak és megváltónknak.
Az országházhoz írott levelet a postára adás után tesszük közzé.
A Mécses Evangéliumi Szolgálat Alapítvány számlaszámai:
(HU93) – 12026001 – 01612761 – 00100005, Raiffeisen bank
(SWIFT kód: UBRT HUHB),
A templomra gyűjtős számla: (HU72) – 12026001 – 01612761 – 00200002
Az adószám, még egyszer: 1891-1792-1-12
2022 Húsvét
Áldott húsvét-ünneplést kívánok az ige szavaival:
(A Fiú Isten) „önmagát megüresíté, szolgai formát vévén föl, emberekhez hasonlóvá lévén; és mikor olyan állapotban találtatott mint ember, megalázta magát, engedelmes lévén halálig, még pedig a keresztfának haláláig… a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké.” Kívánom ezen az ünnepen, hogy minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus az Úr, és minden térd hajoljon meg előtte valóságosan. Hogy egy élhető országban éljünk, Isten országának polgáraiként: polgártársaiként a többi szenteknek, és cselédeiként az Istennek.
Szeretettel, 2022. húsvétján,
Nagyági Roland